NAT helyett modern módszerekre, politikai lózungok helyett gyerekfókuszra, drag queenekkel való riogatás helyett valódi szexuális felvilágosításra lenne szükség az iskolában – mondja Balatoni József, Jocó bácsi, aki szerint ma a legnagyobb kérdés: ki lesz egyáltalán tanár Magyarországon? Tanévnyitó beszélgetés egy történelemtanárral, aki 2023-ban hagyta ott a közoktatást, mert nem akart asszisztálni a kormány oktatáspolitikájához.
Itt tudja megnézni a beszélgetést:
Itt tudja meghallgatni a beszélgetést:
A beszélgetés összefoglalója:
Miért hagyta ott a közoktatást?
Balatoni József, közismert nevén Jocó bácsi 2023-ban a státusztörvény bevezetése után döntött úgy, hogy elhagyja a pályát. Úgy érezte, a törvény „megfojtja”, és ha marad, csak asszisztál a rendszerhez, amely szerinte nem a gyerekek érdekeit szolgálja. Bár ma is diákokkal foglalkozik tanulástechnikai konzultációkon és pályaorientációs tréningeken, hiányzik neki az osztályfőnökség és a tanári közösség.
Tanári hivatás és pályaelhagyás
Jocó bácsi szerint nem a fizetés az egyetlen probléma, bár a béremelés elindult. A gond sokkal mélyebb: elavult a Nemzeti alaptanterv, rosszak a tankönyvek, túl sok az óraszám, és szétesettek a tantestületek. A pályára lépő fiatalok közül sokan kiégnek, mert nincsenek megfelelő közösségi és szakmai támaszok.
Mi lesz a gyerekekkel?
A legnagyobb gondnak azt tartja, hogy a rendszerben nincs fókuszban a gyerek. 19. századi módszerekkel próbálnak tanítani 21. századi gyerekeket. Pedig minden gyerek más háttérből érkezik, más problémákkal küzd – a tanárok mégis uniformizált elvárásokhoz kénytelenek igazodni. A valódi gyermekvédelem szerinte több iskolapszichológust, mentálhigiénés szakembert és személyre szabott figyelmet jelentene.
Gyermekvédelem helyett politikai lózungok
Az elmúlt évek törvényei – a Pride korlátozása, könyvek lefóliázása – Jocó bácsi szerint nem védik, hanem veszélyeztetik a gyerekeket. A tabusítás félelmet szül a pedagógusokban, a valós problémák pedig kezelhetetlenek maradnak. „Én emberként mindig válaszolni fogok a diák kérdésére, törvény ide vagy oda” – mondja, kiemelve: a diákok így is hozzáférnek a digitális térben mindenhez, a valódi veszély a magyarázat és a felnőtt jelenlét hiánya.
Kamaszok szorongásai
A mai diákokat nemcsak a tanulmányi terhek nyomasztják. Erős a politikai frusztráció: sokan úgy érzik, beleszülettek egy változatlan rendszerbe. Emellett megjelenik a klímaszorongás, a bullying és a mentális problémák, amelyek évente több tragédiához is vezetnek. Az online világ egyszerre ad támaszt és veszélyt: az AI-t a fiatalok „váóélményként” élik meg, míg a közösségi médiás zaklatás komoly lelki sebeket okoz.
Mi kellene a változáshoz?
Jocó bácsi szerint a béremelés önmagában kevés. Új NAT-ra, modern módszerekre, digitális kompetenciákra, tantestületi közösségekre és valódi szakmai autonómiára lenne szükség. Az iskoláknak kellene megmondaniuk, mire van szükségük, nem a tankerületeknek. A legfontosabb mégis az, hogy a gyerek újra fókuszba kerüljön.
