A NER nem csupán egy politikai rezsim – hanem egy rend, amibe bele lehet kapaszkodni. Ez a rend tartja még mindig életben a rendszert – nem a sikerek, hanem a káosztól való félelem. De meddig működhet még? Orbán Krisztián közgondolkodóval beszélgetünk a NER mély szerkezetéről, bukásának valódi okairól, és arról, mi jöhet a rendszer után – ha egyáltalán van élet egy ilyen rend után.
Itt tudja megnézni a beszélgetést:
Itt tudja meghallgatni a beszélgetést:
A beszélgetés fontosabb gondolatai:
• A NER nemcsak hatalomgyakorlás, hanem egy „rend”, ami eligazítást ad az embereknek a káosz helyett.
• A magyar társadalom történelmi reflexe: a káosz elkerüléséért hajlandó alkalmazkodni bármilyen rendszerhez – ha az kiismerhető.
• A posztkommunista rendszer azért bukott meg, mert nem adott működő rendet – az emberek számára a szabadság káosznak tűnt.
• A NER épp ezt a hiányt pótolta: világos ellenségképet, mobilitási csatornákat, morális cezúrát és identitást kínált.
• A rengeteg EU-s pénzből NER nélkül születhetett volna néhány komoly magyar cég, amely egy mindenkori ellensúly finanszírozását jelenthette volna.
• A rendszer most mégis recseg: a gazdasági alapjai meggyengültek, a legitimációs pillérek sorra omlanak össze.
• Nagy a személyes autonómia igénye a magyar embereknek, most ezt sérti a kormány, ezért indult meg a lázadás.
• Orbán Viktor hübrisze – a saját korlátainak figyelmen kívül hagyása – gyorsítja a bukás spirálját.
• A NER után nem elég új politikai rendszert építeni: új „rendet” is kell teremteni, amely az emberek számára értelmet és irányt kínál.
