Az Európai Unió jóváhagyta az Oroszországot sújtó legújabb szankciós csomagját, beleértve az orosz olajexport kulcsfontosságú árplafonját. Ez szám szerint a tizennyolcadik ilyen csomag az Ukrajna ellen több mint három évvel ezelőtt indított orosz inváziója kezdete óta. Szlovákia visszavonta vétóját, és a csomagot végül az Orbán-kormány is támogatta.
„Oroszország háborús gépezetének szívére mérünk csapást. Célba vesszük banki, energia- és hadiipari szektorát, és új, dinamikus olajárplafont is bevezetünk. Ez a nyomás addig tart, amíg [Vlagyimir] Putyin orosz elnök be nem fejezi ezt a háborút” – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
Az olajárplafon részleteit nem hozták nyilvánosságra azonnal, de a Reuters egy diplomatát idézve azt mondta, a szankciós csomag a G7-országok orosz nyersolajra vonatkozó árplafonját a jelenlegi 60 dollárról 47,6 dollárra csökkenti.
A plafont dinamikusan módosítják, hogy az olaj globális ára ne essen 15 százaléknál többel az átlagos hosszú távú piaci ár alá.
Az orosz olaj árát meghaladó áron történő szállításában részt vevő vállalatok – beleértve a hajózási társaságokat, biztosítókat, műszaki segítséget nyújtó cégeket, valamint finanszírozási és brókercégeket – szankciókkal sújthatók.
A szankciók része az Északi Áramlat gázvezetékeken folyó tranzakciók tilalma, valamint az orosz úgynevezett „árnyékflottához” tartozó további árnyékhajók elleni intézkedések, mert ezekről a hajókról vélelmezhető, hogy főként orosz olaj szállításával megkerülik az EU-szankciókat.
Bár jelenleg nem áramlik orosz gáz a két, Oroszországot Németországgal összekötő balti-tengeri Nordstream víz alatti vezetéken, az ezeken folyó tranzakciók betiltására irányuló lépés célja a szállítások esetleges újraindításának megakadályozása.
„Az üzenet világos: Európa nem fog visszakozni Ukrajna támogatásában. Az EU addig fokozza a nyomást, amíg Oroszország be nem fejezi háborúját” – mondta Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.
Elmaradt a magyar és a szlovák vétó
„A 18. szankciós csomag jelenlegi formájában nem sért alapvető magyar érdeket” – mondta még hétfőn Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter újságíróknak. Szerinte ez az elmúlt hetek „kemény és hatékony tárgyalásainak” eredménye, melyek során minden olyan szankciós intézkedést kivetettek az eredetileg több mint 120 elemet tartalmazó csomagból, amely magyar nemzeti érdeket sértett volna.
A szankciós csomagról szóló megállapodás az utolsó pillanatban született meg, miután a szlovák miniszterelnök visszavonta vétófenyegetését, melyet az orosz olajat és gázt célzó intézkedések országára gyakorolt hatása miatt helyezett kilátásba.
Robert Fico július 17-én késő este jelentette be, hogy visszavonja a vétófenyegetését, mert garanciákat kapott arra, hogy segítséget kap, ha hiányt vagy az árak és a tranzitdíjak hirtelen emelkedését tapasztalja, illetve, ha az orosz Gazprom benyújtja a kártérítési igényét. Ez utóbbi arra vonatkozik, hogy Szlovákiának 2034-ig érvényes energiaimport-megállapodása van Oroszországgal.
Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter az X-en közzétett bejegyzésében példa nélkülinek nevezte az új szankciókat, és úgy fogalmazott, „az Egyesült Államokkal együtt Vlagyimir Putyint tűzszünetre kényszerítjük”.
A 27 tagú EU azután vezetett be szankciókat Oroszország ellen, hogy Putyin 2022 februárjában teljes körű inváziót rendelt el Ukrajna ellen.
A szankciók mára több mint 2400 tisztviselőt és szervezetet – gyakran kormányzati szerveket, bankokat, vállalatokat – sújtottak vagyonbefagyasztással és utazási tilalommal.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök létfontosságúnak és időszerűnek nevezte az Oroszország elleni újabb intézkedéseket.
„Ez a döntés elengedhetetlen és időszerű, különösen most, válaszul arra a tényre, hogy Oroszország fokozta a városaink és falvaink elleni csapások brutalitását” – mondta Zelenszkij egy közösségi médiában közzétett bejegyzésben.
Ehhez kapcsolódóan:Szakértők: Nem rakétákkal, hanem ötven dolláros olajárral lehetne megállítani Putyint Ukrajnában
