Majdnem hat százalékkal drágultak az élelmiszerek júliusban is. Elemzők szerint minden törekvés ellenére Magyarországon magas a strukturális infláció. A kereskedők szerint az árréstop az egyszeri hatása kimúlt, ma már nem szolgálja az infláció csökkentését.
Tavaly vezették ki a kötelező akciózást, ezért nyáron meglódultak az élelmiszerárak. A magas tavalyi bázishoz képest jobban kellett volna csökkeni az áraknak. A KSH azonban 4,3 százalékos éves inflációt mért a múlt havi 4,6 százalék után.
Alapvetően jó hírnek kellene lennie, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 4,3 százalékra mérte a júliusi inflációt, vagyis azt az indexet, ami megmutatja, hogy egy év alatt mennyit emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon. A júliusi ugyanis alacsonyabb adat, a júniusi 4,6 százaléknál. A gond az, hogy az elemzők ennél is nagyobb csökkenést vártak, miután tavaly júliusban magas volt a bázis.
Tavaly nyáron ugyanis a boltok kötelező akciózásának a kivezetését követően megugrottak az árak. Vagyis a 4,3-nál alacsonyabb értéket kellett volna látni a statisztikusoknak. Ez azt jelenti, hogy jelentős inflációs nyomás van a gazdaságban. Ezt a trendet erősíti a havi alapon mért infláció, vagyis az, hogy mennyit változtak az árak júniusról júliusra.
Havi drágulás
„Megszakadt az alacsony havi átárazások sorozata” – kommentálta Virovácz Péter, az ING vezető elemzője azt, hogy a KSH mérése szerint havi szinten 0,4 százalékkal nőtt az infláció. A szakember szerint mindez rávilágít arra, hogy az elmúlt négy hónap kedvezően alakuló inflációs képe kizárólag a különböző időzítéssel beérkezett kormányzati árintézkedések és az önkéntes árkorlátozások hatása volt.
„Azzal, hogy júliusra lényegében kifutott az összes intézkedés egyhavi inflációt fékező hatása, az alapfolyamatok vették át az uralmat és a mutató egyből megugrott” – tette hozzá. A júliusi havi infláció mértéke nincs összhangban a 3 százalékos jegybanki árstabilitási céllal, hiszen annak eléréséhez tartósan 0,2 százalék körüli egyhavi áremelkedési ütem kellene.
„Tehát minden törekvés ellenére Magyarországon magas a strukturális infláció. Erre utal, hogy a maginfláció – bár júliusban tovább fékeződött – még mindig 4 százalékos, a tavalyi rendkívül magas bázis ellenére is” – tette hozzá. (A maginfláció a gyakran változó tételek nélküli index, az alapfolyamatok figyelemmel kísérése szolgált).
A júliusi infláció fő okai, hogy a várakozásához képest a szolgáltatások inflációja kisebb tempóban lassult, melynek legfőbb oka a közlekedési szolgáltatások újbóli jelentős áremelkedése volt. Virovácz szerint tovább drágult ugyanis az utazás egyéb távolsági úti céllal, mely zömében a repülést takarja. Az elemző szerint a másik komoly és kellemetlen meglepetés a háztartási energia drágulása volt. Elsősorban a magasabb gázszámlák hajtották ismét kétszámjegyű szintre az energia inflációját, amelyre legutóbb 2023 nyarán, az energiaválság során volt példa. A ruházkodási cikkek esetében is alacsonyabb volt a szezonális áresés a megszokottnál.
Az 5,9 százalékos élelmiszerinflációval kapcsolatban az elemző megjegyezte: jól látható, hogy az érvényben lévő árszabályozó intézkedések és a kínálat oldali sokkok (mint például az állatállományt érintő különféle járványok) áremelő hatása kioltják egymást.
Rosszak a kilátások
Balog-Béki Márta, az MBH tőkepiaci elemzője szerint a megelőző két hónapban látott magasabb értékeket követően mérséklődni tudott az infláció, de még nem érte el a jegybanki célsáv tetejét. Az élelmiszerek és a szolgáltatások esetében továbbra is vegyes a kép, míg a havi ráták magasabban alakultak, az éves mutatók mindkét kategória esetében lejjebb jöttek.
„Az éves élelmiszerinfláció 6 százalék alatt utoljára tavaly decemberben volt, a szolgáltatások éves mutatója pedig több mint három éve nem látott alacsony szintre mérséklődött” – tette hozzá. Az elemző szerint az élelmiszereken belül ismét a gyümölcsök drágultak leginkább egy hónap alatt.
A kormányzati bejelentések szerint augusztus végéig mindenképpen érvényben maradnak az árrés korlátozó intézkedések, így addig az élelmiszerek ugrásszerű drágulásával nem kell kalkulálni. Az árrés-stop kivezetésének lakosságra való negatív, áremelő hatásai miatt érdemi annak a valószínűsége, hogy az intézkedés tartósabban velünk maradhat, és legkorábban valamikor 2026-ban szűnhet csak meg.
Az elemző szerint a nyári hónapok átmeneti dezinflációja után őszre ismét 4,5 százalék körül alakulhat az infláció, majd decemberre ismét 4 százalékot megközelítő szintre mérséklődhet az éves infláció.
Ehhez kapcsolódóan: Árrésstop: kötelezettségszegési eljárásokat indított Magyarország ellen az Európa Bizottság
Hatástalan árrésstop
„A mai inflációs adat legkellemetlenebb meglepetése az élelmiszerár-emelkedés. Az árréstop az egyszeri hatása kimúlt, ma már nem szolgálja az infláció csökkentését, éppen ezért indokolt az augusztus végi megszüntetése” – közölte Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára.
Kozák szerint az élelmiszerek vártnál nagyobb áremelkedése azt mutatja, hogy az árrésstop hosszabb távon hatástalan eszköz az inflációval szemben. „Az egyszeri hatáson túl nem is lehet az, miután a 2024 második felében indult áremelkedési hullámot nem a kiskereskedelmi árrés alakulása okozta” – tette hozzá.
Szerinte erre utal a Gazdasági Versenyhivatal két termékkörben (tej és tejterméke, illetve tojás) végzett vizsgálata is, ami arra a következtetésre jutott, hogy a 2024 második felében indult árhullám leginkább a termelők és feldolgozók rezsiköltségeinek emelkedése, a munkaerő drágulása, valamint a termékdíjak növekedése miatt alakult ki, miközben a kiskereskedelmi árrések 2023 közepe óta csökkentek, vagy nem változtak. Az áremelések irányába ható felsorolt tényezők az élelmiszer gyártás minden szegmensére (hús, kenyér) egyformán hatnak, és most kiegészülnek az idényáras termékek drágulásával. „Ezeket a hatásokat az árrésstop legfeljebb elfedni tudja, kezelni nem” – tette hozzá a főtitkár.
Kozák Tamás szerint az árrésstop lényegében minden elemében káros a kereskedelemre, a lakosságra, sőt az egész gazdaságra nézve: a kereskedelem kénytelen visszafogni a beruházásait, kevesebb, és kisebb mértékű akciót tud indítani, és nemhogy ellenállóbb, de éppen kiszolgáltatottabb lesz a beszállítók felől érkező árnyomásnak, ez tükröződik is a mostani áremelkedésekben.
Itt a saját lista
A Szabad Európa 2021 szeptembere óta figyeli egy húsz tételt tartalmazó, a szerkesztőség által összeállított bevásárlólistával az árak alakulását ugyanabban az üzletben. Míg a KSH a júliusi árakat közli, saját listánkkal már az augusztusi árváltozásokat láthatjuk. Míg múlt hónapban jelentősebb áremelkedést tapasztaltunk, addig ebben a hónapban nem tapasztaltunk drágulást, ellenben két általuk figyelt termék ára csökkent
Olcsóbb lett a csirkemellfilé ás a burgonya. Előbbi kilónkénti ára 2231 forintról 2169 forintra csökkent. Utóbbi árcsökkenésének szezonális okai lehetnek: augusztusban egy kilogramm krumpliért 350 forintot kellett fizetni a júliusi 500 forint után.
Fontos megjegyezni, hogy a szubjektív szempontok alapján összeállított fogyasztói kosár nem tekinthető hivatalosnak és reprezentatívnak sem.
