Az uniós pénzek felszabadítása miatt jött létre az Integritás Hatóság mellett működő Korrupcióellenes Munkacsoport. Eddig nem sok eredményt ért el a testület: az állami és civil tagokból abban sem értenek egyet, hogy van-e mindent átszövő korrupció az országban.
Nem sikerült az Integritás Hatóság (IH) mellett működő Korrupcióellenes Munkacsoport tavalyi évre vonatkozó jelentését elfogadni. Ez azért fontos, mert az Európai Unió kezdeményezte a munkacsoport létrehozását, így ez is feltétele volt annak a megállapodásnak, hogy Magyarország ismét hozzájuthasson az EU-s forrásokhoz.
A Korrupcióellenes Munkacsoport (KEMCS) az Integritás Hatóság mellett konzultatív szereppel bír, 2023-ban alakult meg. A testületnek 21 tagja van, a törvény értelmében tíz tagot az állami szervek delegáltak, tízet pedig pályázati úton választottak ki a nem-kormányzati szereplők közül. A 21. fő pedig az IH elnöke.
Az állami szerveket több minisztérium, a rendőrség, adóhatóság és a titkosszolgálatok képviselik. A civil oldalon pedig a Transparency International Magyarország (TI), az atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft., és a K-Monitor Közhasznú Egyesület mellett, a Magyar Közgazdasági Társaság, a Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, illetve további szakemberek vesznek részt a KEMCS munkájában.
Vita a korrupcióról
Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója azt mondta a Szabad Európának, hogy a KEMCS által készített jelentésben olyan javaslatok kerülhetnek be, amellyel csökkenteni lehetne a hazai korrupciós helyzetet. Emellett különböző adatbázisok kialakításával még inkább szembetűnő lehetne a hazai korrupciós helyzet súlyossága. „Az állami szereplők ugyanakkor nem érdekeltek abban, hogy láthatóvá váljon a valós helyzet” – tette hozzá Ligeti.
Emiatt a KEMCS tagjai az év elején két párhuzamos jelentéstervezetet készítettek: a civil tagok és a kormányzati szereplőket képviselő tagok is kidolgozták saját tervezetüket. (Erről egy sajtóközleményt is kiadtak). Az eredeti terv az volt, hogy a két jelentést fogják összefésülni, vagyis megjelennek az állami szereplők és a civilek javaslatai, annak ellenére, hogy a két dokumentum között komoly tartalmi és hangsúlybéli különbségek voltak.
A törvényben előírt határidő (március 15.) előtt tartott KEMCS ülésen a jelentés elfogadásáról szóló szavazást április 30-ra elnapolták, hogy addigra próbáljon a civil és az állami oldal konszenzusra jutni. A közös szerkesztési munkára azonban végül nem került sor. Az állami oldal egy hónap múlva a civil tagok közreműködése nélkül elkészítette a saját jelentéstervezetet. Átemelt ugyan több, a civilek által megfogalmazott gondolatot, de továbbra sem vetett számot a magyarországi korrupció természetével és súlyosságával.
Nem nevezett meg például egyetlen esetet sem az elmúlt évek korrupciós botrányai közül, de még a korrupció magyarországi jelenlétére utaló megállapításokat is kerülni igyekezett. Katus Eszter, az átlátszó.hu által delegált tag azt mondta a Szabad Európának, hogy az állami tagok jelentése azt sem volt hajlandó szinte kimondani, hogy korrupció lenne Magyarországon. „Az állami jelentésből az a kép rajzolódik ki, mintha minden rendben lenne az országban” – tette hozzá.
Az április 30-i KEMCS ülésen előterjesztésre, megvitatásra és szavazásra került mind az eredeti, még februárban lezárt civil jelentéstervezet, mind pedig az állami szerveket képviselő tagok által jegyzett április 17-i tervezet. Az állam által delegált tagok véleménye szerint a civil jelentéstervezet elfogadhatatlan volt, mivel politikai állásfoglalásokat tartalmaz. „A KEMCS-ben az államhatalmat képviselő tagok számára az számít 'politikai állásfoglalásnak', ami ciki és kellemetlen a NER és haszonhúzói számára” – emelte ki Ligeti Miklós, hozzátéve: „az állami szervek számára az egyik korrupciós ősbűn, a Tiborcz István meggazdagodását elindító Elios-ügy említése ugyanúgy 'politikai állásfoglalás', mint a 300 milliárdért összeharácsolt lélegeztetőgépek vagy a letelepedési államkötvények esetei.”
A civil tagok ezzel szemben elengedhetetlennek tartják annak egyértelmű megfogalmazását, hogy Magyarországon a korrupció súlyos megnyilvánulási formái is jelen vannak és ezeket az éves jelentésben meg kell említeni, és ezt figyelembe véve kell a szakmai javaslatokat megtenni.
Ehhez kapcsolódóan: Jancsics Dávid: Sem a kormány, sem az EU részéről nem hihető, hogy tényleg küzdeni akar a hazai korrupció ellen
A szavazáson egyik tervezet sem kapott többséget: az állami tervezet a civil tagoktól nem kapott támogatást, míg a civil tervezetet az állami tagok egységesen elutasították. A mérleg nyelve, az IH elnöke, Biró Ferenc lehetett volna, ő azonban tartózkodott a szavazáson. Megkerestük az Integritás Hatóságot, hogy miért nem foglalt állást az elnök. Az IH válasza szerint a szervezet a Korrupcióellenes Munkacsoport adminisztrációs, ügyvivői feladatait látja el, a jelentések tartalmát nem kommentálja.
„Mind az állami, mind a civil oldalnak, valamint az Integritás Hatóságnak, mint a KEMCS ügyvivői feladatait ellátó szervezetnek és elnökének az a célja, hogy jövőre olyan jelentés készüljön, amely mind az állami oldal, mind civil tagok számára elfogadható, és amely közösen mozdítja elő a korrupcióellenes küzdelmet” – közölte a szervezet sajtóosztálya. Az IH szerint ehhez közelíteni szükséges az álláspontokat és „közösen megácsolni azt a hidat, ahol találkozni lehet”.
Idén áprilisig nem voltak egységesek a KEMCS civil tagjai, ennek köszönhetően fogadták el tavaly a 2023-as jelentést. Katus Eszter és Ligeti Miklós is arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2023-as jelentést tavaly annak köszönhetően fogadta el a testület, hogy a tíz civil tag közül többen is megszavazták, vagy legalábbis tartózkodtak a voksoláson. Csak a Transparency International, az atlatszo.hu és a K-Monitor szavazott nemmel.
Fordult a kocka
„A közbeszerzési almunkacsoport tagjaként a javaslataink nagy része az elmúlt években konszenzusos volt, szoros együttműködést és az észrevételeinkre nyitottságot tapasztaltam a kormányzati tagok részéről ebben az almunkacsoportban” – közölte a Szabad Európával Várady Szilvia ügyvéd, felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó, aki egyben a KEMCS tagja is.
Várady szerint ténylegesen hozzáadott értéke volt mindnyájuk munkájának, ezért támogatta tavaly szavazatával a jelentést. Hozzátette: néhány javaslatuk jogszabály-módosítás keretében átültetésre is került.
Várady szerint tavaly a korábbi évektől eltérően az almunkacsoportokban az egyeztetések gyakorisága, intenzitása akadozott, „részben talán azon okból, hogy nem minden témának volt kormányzati felelőse”.
„Felismerve, hogy a jelentés elfogadására nyitva álló március 15-i határidő a párbeszéd hiányára tekintettel veszélybe került, a civil tagok összeállították az éves jelentés tervezetét, melyet határidőben a kormányzati tagok rendelkezésére bocsátottunk annak érdekében, hogy kellő idő legyen a kompromisszumok kialakítására” – tette hozzá. Várady szerint ez nem jött össze, ezért a civil tagok póthatáridőt jelöltek ki április 30-ig, bízva abban, hogy „proaktív együttműködés során sikerül mindkét oldal számára kompromisszumos tervezetet előterjeszteni és elfogadni”.
Ez azonban nem valósult meg annak ellenére, hogy „az almunkacsoportban felelős civil tagtársaim számos alkalommal, heti rendszerességgel megkeresték egyeztetés céljából a kormányzati felelős tagokat. Ezért nem támogathattam a kormányzati tagok által előterjesztett tervezetet” – tette hozzá.
Ahogy korábban beszámoltunk róla a magyar kormány több intézkedést is vállalt tavaly a felfüggesztett uniós támogatások megszerzése érdekében: ezek közül az egyik az Integritás Hatóság létrehozása volt.
A szervezet célja papíron az uniós pénzekkel kapcsolatos hazai korrupció visszaszorítása. Az alapításkor a Szabad Európának nyilatkozó Jancsics Dávid korrupciókutató szerint eddig sem az volt a baj a hazai korrupcióval, hogy ne lett volna elég hivatal a megfékezésére.
„A korrupció az egyik alappillére a jelenlegi Orbán-rendszernek, egyértelmű, hogy ezt nem fogják kirúgni, különösen nem pillanatok alatt. Különben összeomolhatna az egész rendszer, annyi fontos tényező épült már a korrupció köré. Ráadásul eddig is voltak törvényeink, voltak intézmények, amiket, ha megfelelően működtettek volna, lehetett volna harcolni a korrupció ellen. Ez oldalvíz. Érdekesebb, hogy az EU mennyire gondolja komolyan a magyarországi korrupció elleni fellépést” – fogalmazott a kutató tavaly novemberben.
Az új szervezet kialakítását nem előzte meg társadalmi vita, a papíron független intézmény vezetőinek kiválasztásának eredményéről itt számoltunk be.
Év elején a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali visszaélés és 87 millió forintos hűtlen kezeléssel gyanúsította meg az IH vezetőjét. Bíró Ferenc ugyanakkor azt mondta, hogy a gyanúsítás alaptalan, szerinte kifejezetten a személyét támadták, ezen keresztül az Integritás Hatóságot kívánták ellehetetleníteni. A folyamatban lévő nyomozásról lapunknak nem akart nyilatkozni.
