Az Oroszországon belül indított FPV drónokkal végrehajtott titkos ukrán hadművelet legalább négy orosz légibázison talált el célpontokat, megsemmisítve az ország stratégiai katonai repülőflottájának egy részét.

Június 1-jén olyan videófelvételek lepték el a közösségi médiát, amelyeken teherautókról indított, bombákkal megrakott négyrotorú drónok okoztak tüzeket, miután az ukrán biztonsági szolgálatok fényes nappal légitámaszpontokra mértek csapásokat Oroszország-szerte, és nagyhatótávolságú orosz repülőgépeket semmisítettek meg.

Ezeket a videókat most minden kétséget kizáróan alapos elemzésnek vetik alá a katonai tervezők.

„Ez a támadás ébresztő lehet a világ hadseregei számára” – mondta Stacie Pettyjohn, az Új Amerikai Biztonsági Központ védelmi programjának igazgatója a Szabad Európának.

„Sok szempontból hatékonyabb volt, mint azok, amelyeket nagy hatótávolságú ukrán drónok hajtottak végre, mert a kis drónok szét tudnak szóródni, különböző célpontokat tudnak elérni, és képesek pontosan eltalálni több célpontot is egy nagy légibázison” – mondta a drónszakértő.

„Ennek a támadásnak a tengelyében a fedett beszivárgás állt, az, hogy olyan légibázisok közvetlen közelében hajtottak végre műveleteket, amelyeket az oroszok vélhetően alig védtek, mert nem aggódtak amiatt, hogy Ukrajna képes lehet ilyen mélyen Oroszországon belül csapásokat végrehajtani” – tette hozzá.

Továbbra sem világos, hogy a drónokat honnan irányították, vagy támaszkodtak-e a mesterséges intelligenciára a célpontok eltalálásánál. Ukrajna azt állította, hogy a rejtett drónflottát szállító teherautók tetejét „távirányítással” nyitották ki, hogy a kvadrokopterek el tudjanak indulni.

A rádióvezérlésű négyrotorú drónok esetében gyakran akadozik a kommunikáció, amikor azok a célpontjukhoz közelednek. Az egyik támadó drón fedélzetéről rögzített videó azonban olyan, megszakítás nélküli felvételeket mutat, amelyek a kábelvezérelt kvadrokopterekre jellemzőek. Az ilyen drónok hatótávolságát behatárolja a horgászzsinórra emlékeztető kábeleik hossza. De mivel az ukrán teherautók, amelyekről a támadást indították, az orosz bázisok néhány kilométeres körzetében parkoltak, ez nem jelentett akadályt, mint az az általuk okozott pusztításból is látszik.

Kijev azt állította, hogy mintegy 41 repülőgépet semmisítettek meg. Egy népszerű Kreml-barát blogger becslése szerint tízet.

Michael Boyle, a Rutgers Egyetem docense és egy drónhadviselésről szóló könyv szerzője azt mondja: „Sok drónelhárító technológia meglehetősen használhatatlannak bizonyul az optikai kábelekkel zárt hurkon működő drónokkal szemben, és [a hadseregeknek] újra kell gondolniuk a pilóta nélküli légi járművek ellen alkalmazott stratégiákat, hogy megbirkózzanak az optikai szálas drónokkal, még ha az ilyen támadások, mint amilyent most láttunk Oroszországban, ritkák és nehezen megismételhetőek is maradnak a jövőben.”

A katonai légibázisokat többrétegű rendszerek védik, amelyek gyakran foglalnak magukban radarokat a közeledő fenyegetések észlelésére, valamint rakétarendszereket és zavaró eszközöket a rádióvezérlésű drónok megzavarására. A június 1-jei támadások szinte minden ilyen védelmet kijátszottak. A kis hatótávolságon repülő drónokat a nagy hatótávolságú radar nem jelezte, és olyan tömegben érkeztek a drónok, hogy még az ilyen kisméretű eszközöket lelőni képes rakétavédelmi rendszereken is kifogtak. Több június 1-jén készült videón kézi lőfegyverek hangja hallható, az orosz katonák láthatólag ezekkel próbálták lelőni a négyrotorú drónokat.

Markus Reisner ezredes, az Osztrák Katonai Akadémia kutatási és fejlesztési részlegének vezetője azt mondta a Szabad Európának, hogy a támadás „ízelítőt ad a jövőbeni hadviselésből”.

Reisner szerint Moszkva a háború kezdete óta „nagy hatótávolságú Tu-22-es, Tu-160-as és Tu-95-ös bombázókkal intéz légicsapásokat Ukrajna ellen. Ezeknek a rendszeres támadásoknak a során a nehézbombázók biztonságos távolságból és az ukrán légvédelem hatósugarán kívül indítják nagy hatótávolságú cirkálórakétáikat. Ukrajna ezért az utóbbi években többször is megkísérelte kiiktatni ezeket a nehézbombázókat és a nagy fontosságú A-50-es kommunikációs központokat.”

Attól függően, hogy a megsemmisített repülőgépek számára vonatkozó becslések közül melyik bizonyul pontosnak, Reisner szerint az ukrán hadművelet nyomán „jelentősen csökken majd az Ukrajnát érő orosz légicsapások intenzitása”.

Natalia Savsukova orosz elemző úgy vélekedett a Szabad Európa Current Time szerkesztőségének, hogy a június 1-jei dróntámadások „erősítik Ukrajna tárgyalási pozícióját”.

A független elemző hozzátette: „legutóbb a Kreml azzal demonstrálta a hatalmát, hogy megmutatta: nem áll szándékában leállni az ukrán városok bombázásával, még akkor sem, ha minden oldalról tűzszünetre szólítják fel. Most Ukrajna mutatta meg az erejét és a képességét arra, hogy minden kihívás ellenére rendkívül kifinomult műveleteket hajtson végre az ellenséges vonalak mögött”.