A Szavazatszámláló a Szabad Európa új sorozata: havonta közérthetően bontjuk szét a választási szabályokat és azok 2026-os tétjét két állandó vendégünkkel László Róberttel a Political Capital választási szakértőjével és Bódi Mátyással a Választási földrajz szerzőjével. Nyitó adásunk a nemzetiségi rendszer vakfoltjaira világít rá: miért „nem valódi választás” az egylistás szavazás, miért csak a német és a roma közösségnek van reális esélye mandátumra, és hogyan lett a német mandátum a „legolcsóbb” parlamenti hely?
A beszélgetésben említett cikk a nemzetiségi névjegyzékekre regisztrált választópolgárokról elérhető itt.
A beszélgetést itt tudja megnézni:
A beszélgetést itt tudja meghallgatni:
A beszélgetés összefoglalója:
Mi a gond a nemzetiségi mandátummal?
A rendszer eleve három problémát hordoz: (1) nem igazi a választás, mert a szavazólapon csak egy lista van; (2) a 13 nemzetiségből 11-nek matematikailag sincs esélye mandátumra; (3) kódolt a foglyul ejtés lehetősége, amit a gyakorlat 2018–2022-ben vissza is igazolt.
„A legolcsóbb mandátum” – a számok logikája
A nemzetiségi hely listás mandátumot von el a pártlistáktól, és jóval kevesebb szavazatból kijön, ez a jelenlegi rendszerben a „legkönnyebben megszerezhető” mandátum.
Hogyan lett a német mandátum biztos kormánypárti szavazat?
A példaként említett Ritter Imre korábbi fideszes önkormányzati szereplés után került a parlamentbe nemzetiségi képviselőként, és lényegében minden fontos ügyben a kormánnyal szavazott — ezért beszélnek „foglyul ejtett” mandátumról. Sok német szavazó nem feltétlen tudta, hogy ezzel indirekt módon a Fideszt erősíti.
Miért nincs roma mandátum?
A listaállítás monopóliuma az országos nemzetiségi önkormányzaté; az Országos Roma Önkormányzat belső konfliktusai miatt 2018-ban és 2022-ben nem állt össze lista, így képviselet sem jött létre — sőt, 2018 óta szószóló sincs. A probléma nem a szavazók számának hiánya, hanem az intézményi döntésképtelenség.
Választói dilemma: pártlista helyett nemzetiségi lista
A nemzetiségi választó nem szavazhat egyszerre pártlistára és nemzetiségi listára — ez a voksegyenlőség miatt védhető. Viszont a kis lélekszámú közösségek szavazatai többnyire „elúsznak”, mert a szószólói jelenléthez egyetlen szavazat is elég, a többi nem hasznosul.
Nemzetközi kitekintés
Van precedens a régióban (pl. Románia, Lengyelország), de a magyar modell sajátos: más országok mintáiból vett elemeket úgy illesztettek be, hogy az inkább hatalmi, semmint reprezentációs logikát szolgáljon.
2026-ra előre lejátszott-e bármi?
„Bebetonozott” mandátum nincs: a roma hely a kormánypárti szándéktól erősen függ, a német hely viszont mozgatható – célzott tájékoztatással néhány ezer választó is átbillentheti. A Tisza előtt reális opció, hogy meggyőzzék a választókat a német nemzetiségi listáról való leiratkozásról, cserébe befutó listás hely felajánlásával sváb származású jelöltnek.
Mit lehetne tenni?
Valódi társadalmi és szakmai egyeztetéssel áttervezni a rendszert: versenyt biztosító nemzetiségi választás, a szószólói jogkör érdemi megerősítése, a „kedvezményes kvóta” újragondolása – hogy a képviselet a közösségeket szolgálja, ne pártpolitikai érdekeket.
Ehhez kapcsolódóan: „A visszaosztás kötelező. Kapok 150 millió forintot, és azt mondják nekem, hogy 120-at adjak vissza” – A foglyul ejtett nemzetiségi mandátum
