Feláldozzák „a Föld második tüdejét”, az indonéz tőzeglápokat a pálmaolajért
1
Egy pálmaolajgyártó cég már megkezdte a csatornák ásását a tőzeglápok lecsapolása érdekében, hogy ültetvényeket létesítsen a helyiek tiltakozása ellenére. A 2025. június 11-én készült fényképen vízibivalyok láthatóak napkeltekor a dél-szumátriai Bangsalban, amint legelni mennek egy tőzegláp felé
2
A tőzegláp olyan köztes ökoszisztéma – látszólag sem víz, sem szárazföld –, amely lassítja a növények bomlását és szénben gazdag tőzeget képez. A világ felszínének mindössze 3 százalékát fedi le, de a becslések szerint a talaj szén-dioxid-tartalmának 44 százalékát képes tárolni. A felvételen egy csatorna látható, ami átszeli a tőzegláp erdőjét egy akácültetvény közelében a dél-szumátriai Lebung Itamban
3
Indonézia trópusi tőzeglápjai veszélyeztetett orangutánok, valamint gazdaságilag fontos halfajok otthona. Emellett segítenek megelőzni az árvizeket és az aszályokat, csökkentik a helyi hőmérsékletet is. A fotón egy vízibivaly látható, amely éppen a szezonálisan kiszáradó tőzeglápban legel Bangsalban, Dél-Szumátrában
4
A mostani cég nem az első, amely termőfölddé próbálja alakítani az indonéz tőzeglápokat, pedig a helyi környezetvédők szerint az eddigi esetek is azt bizonyították, hogy a lecsapolt és kiszáradt lápok gyúlékonyak: a tűz a föld alatt sokáig izzik, majd bármikor újra fellobbanhat. Éppen ezért korábban kormányrendelet biztosította az új tőzegláp-koncessziók moratóriumát, a tőzeglápok égetését és kiszárítását. Jogilag - a gyakorlat viszont mást mutat. A felvételen egy pálmaolajültetvény látható Bangsalban