A boszniai választási hatóságok szerdán megfosztották elnöki megbízatásától Milorad Dodik boszniai szerb vezetőt, miután a fellebbviteli bíróság egy év börtönbüntetésre és hat év politikai tevékenységtől való eltiltásra ítélte az Orbán Viktorral jó kapcsolatokat ápoló politikust.
A Központi Választási Bizottság közölte, hogy Milorad Dodiknak joga van fellebbezni, és a döntés után 90 nappal előrehozott elnökválasztást tartanak. A legutóbbi boszniai szerb elnökválasztást 2022-ben tartották.
Dodik ügyvédei bejelentették, hogy ideiglenes intézkedést fognak kérni az ítélet végrehajtásának elhalasztására, és fellebbeznek a Bosznia-Hercegovina Alkotmánybíróságához.
A bosznia-hercegovinai fellebbviteli bíróság pénteken megerősítette a korábbi bírósági ítéletet, amely egy év börtönbüntetésre ítélte az oroszbarát boszniai szerb vezetőt, és hat évre eltiltotta a politikai tevékenységtől. Ennek eredményeként visszavonták a politikus elnöki mandátumát.
Dodik elutasította a bírósági ítéletet, és közölte, hogy mindaddig hivatalában marad, amíg élvezi a boszniai szerb parlament támogatását. Támogatást kapott Aleksandar Vučić populista szerb elnöktől, valamint Orbán Viktor miniszterelnöktől is, akivel épp elnöki megbízatásától való megfosztása előtt egy nappal találkozott Budapesten. Orbán Viktor szerint Dodikot azért ítélték el, mert "nem hajlandó úgy táncolni, ahogy Brüsszelből fütyülnek".
Magyarország ezt a döntést nem fogadja el.
Ehhez kapcsolódóan: Aznap jelent meg a TEK Boszniában, amikor elítélték az Orbánnal jó viszonyt ápoló Milorad Dodikot
A boszniai szerb kormány közölte, hogy nem fogadja el a bírósági ítéletet, amelyet alkotmányellenesnek és politikailag motiváltnak tart.
„Mindenesetre nem juttathatjuk rácsok mögé, ez lehetetlen. Nem tilthatjuk el a politikai tevékenységtől. Amit eddig tett, azt mostantól is tenni fogja” – mondta Nenad Stevandic, a boszniai szerb parlament elnöke.
Az Európai Unió a múlt héten közölte, hogy az „ítélet kötelező érvényű és tiszteletben kell tartani”. Bosznia EU-tagjelölt, de Brüsszel felszólította, hogy erősítse meg a jogállamiságot. Dodik szeparatista és oroszbarát tevékenysége megakasztotta Bosznia EU-tagság felé vezető útját.
Milorad Dodik többször is felszólított Bosznia szerbek vezette részének leválasztására és Szerbiához csatlakozására, ami arra késztette a Joe Biden vezette volt amerikai kormányzatot, hogy szankciókat vezessen be ellene és szövetségesei ellen. Dodikot korrupcióval és oroszbarát politikával is vádolták.
Ehhez kapcsolódóan:Milorad Dodik ismét közelebb sodorta Bosznia-Hercegovinát a szakadékhoz
A politikus szeparatista fenyegetései félelmeket szítottak Boszniában, ahol 1992-95 között háború tört ki, amikor az ország szerb lakói fellázadtak a volt Jugoszláviától való függetlenség ellen, és kezdeményezték az egyesülést Szerbiával. A háború következtében mintegy százezer ember halt meg, és milliók kényszerültek lakóhelyük elhagyására.
Az Egyesült Államok által támogatott daytoni megállapodások véget vetettek a háborúnak, és két régiót hoztak létre Boszniában, a Boszniai Szerb Köztársaságot és a Boszniai-Horvát Föderációt, amelyek széleskörű autonómiát kaptak, de megtartottak néhány közös intézményt, köztük a hadsereget, a legfelsőbb igazságszolgáltatást és az adóigazgatást. Boszniában rotációs rendszerben működő háromtagú elnökség is működik, amelyet bosnyákok, boszniai szerbek és boszniai horvátok alkotnak.
Milorad Dodik többször is összetűzésbe került a békét felügyelő legfőbb nemzetközi megbízottal, Christian Schmidttel, és törvénytelennek nyilvánította a Boszniai Szerb Köztársaságban hozott döntéseit. A daytoni békemegállapodás előírja, hogy a főképviselő döntéseket hozhat és törvényeket módosíthat az országban.
Ehhez kapcsolódóan:Lassan és csak részben valósulnak meg Orbán Dodiknak tett ígéretei
