A Richter-skálán 6-os erősségű földrengés pusztított Afganisztán keleti részén, nem messze a pakisztáni határ közelében fekvő Dzsalálábádtól.
Az Egyesült Államok Földtani Főszolgálata (USGA) szerint a földrengés augusztus 31-én este 11:45 körül történt, epicentruma Dzsalálábádtól mintegy 27 kilométerre északkeletre, Afganisztán Nangarhar tartományában, alig nyolc kilométeres mélységben volt.
A tálib hatóságok tájékoztatás szerint legkevesebb nyolcszáz ember vesztette életét és legalább 2500-an megsebesültek.
Abdul Mateen Qane, a tálibok által vezetett belügyminisztérium szóvivője korábban azt mondta, hogy Kunar tartományban hatszáz fölött van a halottak száma, 1300-an megsérültek, és sok épület megsemmisült.
Nangarhar tartományban is vannak halottak, ott 255-en megsérültek, és több tucat ház megrongálódott.
Egy Nangarhar tartománybeli lakos a Szabad Európa Radio Azadi című műsorában azt mondta, hogy „minden a földdel egyenlő. Sürgősen szükség van egészségügyi felszerelésre, élelmiszerre és alapvető háztartási cikkekre”.
Az USGA arra hívta fel a figyelmet a földrengés 8 kilométer mélyen volt, ami viszonylag csekély mélységnek számít, emiatt nagyobb károkat okozhat az ilyen katasztrófa, mint a mélyebb rengések.
A Német Földtudományi Kutatóközpont (GFZ) szerint körülbelül 20 perccel később egy 4,5-ös erősségű utórengés rázta meg a régiót, amelyet egy újabb, 5,2-es erősségű követett.
A rengéseket a 300 kilométerre fekvő pakisztáni főbárosban Iszlámábád lakói is érzékelték.
A földrengés azután következett be, hogy Nangarhar tartományt a hétvégén heves áradások sújtották, amelyek szintén emberéleteket követeltek és nagy kárt tettek a mezőgazdaságban.
Helyszíni fotók a sérültekről.
Afganisztánt, különösen a Hindukus hegységben, gyakran sújtják a földrengések. A legutóbbi 2023 októberében volt. Akkor a halálos áldozatok száma folyamatosan emelkedett, ahogy a mentési munkálatok folytatódtak. A tálibok végül négyezer halottat jelentettek, bár az ENSZ szerint a valós szám 1500 körül volt. Az áldozatok száma általában azért magas, mert az épületek nem biztonságosak, a mentőcsapatok pedig nehezen jutnak el a távoli helyszínekre.
