Kifejezetten konstruktív és barátságos légkörben zajlottak szerdán Taras Kachka ukrán miniszterelnök helyettes megbeszélései a magyar kormány több tagjával. Szűk egy nappal azelőtt, hogy Szijjártó Péter egy magas rangú, magyar származású ukrán tisztet tiltott ki a schengeni zónából és emiatt ismét üzengetés kezdődött a két kormány között.
Nagy István agrárminiszterrel, Bóka János uniós ügyekért felelős miniszterrel és Magyar Leventével, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettesével is találkozott szerdán délután Taras Kachka ukrán miniszterelnök-helyettes. A megbeszélések kifejezetten barátságos légkörben zajlottak. Ez volt Taras Kachka első külföldi útja, és a választás üzenetértékű is volt az ukrán kormány részéről: bármilyen feszült is jelenleg a két ország kapcsolata, szeretnék fenntartani a párbeszédet.
Ebből a szempontból a megbeszélések sikeresnek minősíthetők, mivel ukrán értékelés szerint a kormányfőhelyettes útja egy „szélesebb dialógus” kezdete lehet, amiben a kényes ügyeket is nyíltan meg lehet vitatni. Az egyik legfontosabb ilyen a kárpátaljai magyar kisebbség helyzete, az ukrán fél jelezte, hogy ebben is nyitottak a közös megoldások kezelésére.
Dupla fenekű kommunikáció?
Ukrajnában úgy látják, az időnként élesen ukránellenes magyar kormányzati retorika és a konkrét magyar kormányzati lépések között van különbség – utóbbiak jóval konstruktívabbak, mint ahogy a felszínen látszanak. A magyar vendéglátók részéről szintén pozitív volt a látogatás kommunikációja. Bóka János azt írta Facebook oldalán, „fontos, hogy nyílt és őszinte párbeszédet folytassunk minden kérdésben – azokban is, amelyekben nem értünk egyet. A kárpátaljai magyarság helyzete, Magyarország energiabiztonsága és Ukrajna európai ambíciói egyaránt napirendben szerepeltek”.
Magyar Levente némileg bővebben arról írt, hogy Taras Kachkával „áttekintettük az Ukrajna EU-tagságát elutasító magyar álláspont mögött húzódó okokat, különös tekintettel a kárpátaljai magyarok helyzetére. Miniszterelnök-helyettes úr megígérte, hogy személyesen bekapcsolódik abba a kétoldalú munkafolyamatba, amelynek célja közösen megoldásokat találni a kisebbségi jogok kapcsán fennálló vitás kérdésekre. Mi készek vagyunk a folytatásra, de az ukrán féltől végre érdemi lépéseket várunk”.
Ukrán részről úgy látják, reális esély van arra, hogy eloszlassák a magyar kételyeket az ország uniós integrációjával kapcsolatban, legyen a kisebbségek már említett helyzete, vagy az ukrán mezőgazdaság ügye. Utóbbiról maga Orbán Viktor is számos alkalommal nyilatkozta, hogy keleti szomszédunk uniós csatlakozása „tönkre tenné a magyar mezőgazdaságot”.
Ehhez kapcsolódóan: ukrán külügyminiszter Budapesten: a magyarok fegyverrel védik Ukrajnát.
Nagy István agrárminiszter csak annyit írt ki, hogy “megállapodtunk az ukrán miniszterelnök-helyettessel: sem búzát, sem kukoricát nem fognak Magyarországra exportálni, amíg ezt nem kérjük. Megvédjük a magyar gazdákat!”. Ez azért érdekes, mert eközben információink szerint – harmadik országon keresztül – igenis zajlik mezőgazdasági kapcsolat Ukrajna és Magyarország között. Ukrán részről egyébként a témával kapcsolatban mindig hangsúlyozzák, hogy az országból komoly tételben exportálnak gabonát, kukoricát más uniós tagállamokba anélkül, hogy ott ez piaci zavarokat okozna.
Újabb botrány, „dugja fel a s..be”
Taras Kachka látogatásának optimista utózöngéseivel ugyanakkor éles ellentétben áll, hogy csütörtök délelőtt egy videóban Szijjártó Péter külügyminiszter már azt közölte, a magyar kormány a teljes schengeni övezetből kitiltotta Robert Brovdit, annak az ukrán egységnek a parancsnokát, amelyik egy dróntámadással ideiglenesen használhatatlanná tette a Barátság kőolajvezetéket. Magyarország ezen keresztül kap orosz olajat Ukrajna felől.
Szijjártó Péter ezt azzal indokolta, hogy „Ukrajna pontosan tudja, hogy a Barátság kőolajvezeték ellen indított támadások elsősorban nem Oroszországnak, hanem sokkal inkább Magyarországnak és persze Szlovákiának ártanak”. Egy schengeni tagállamnak egyébként megvan a joga ahhoz, hogy az egész övezetből kitiltson valakit, igaz, ehhez megfelelő jogalap kell, az erről szóló információt pedig fel kell tölteni a schengeni információs rendszerbe. Ezzel kapcsolatban kérdéseket küldtünk a KKM sajtóosztályának.
Robert Brovdi saját Facebook oldalán egy ukrán nyelvű videóban úgy reagált, hogy Szijjártó Péter “dugja fel a s..be” a szankcióit, a Barátság kőolajvezeték elleni támadásról pedig azt mondta, a külügyminiszter nem a magyar szuverenitást védi, hanem az olajból származó „véres pénzt”, amivel Oroszország a háborút finanszírozza.
Megszólalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is, aki szerint a magyar kormány még mindig Ukrajnát teszi felelőssé a háborúért, ezzel „a feketét fehérnek állítva be”, és Magyarország még mindig nem reagált tisztességesen az ukrán civileket célzó orosz támadásokra. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter pedig szégyennek nevezte a kitiltást és azt üzente Szijjártó Péternek, hogy „erkölcsi hanyatlás”, ha az orosz olaj fontosabb, mint a megölt ukrán gyerekek. Egyben bejelentette, hogy válaszlépéseket tesznek.
