A Budai Vár alatti, üreg-, folyosó-, és pincerendszerek miatt több helyen is falrepedések és süllyedések várhatók, ami a vár környékén lévő épületeket is veszélyeztetheti. Van, ahol már évek óta látható a probléma, de ennek kezelésére nincs keret, csak a sok milliárdos kirakat beruházásokra van pénz – állítja egy a Szabad Európának elküldött szakmai anyag.
A szerkesztőségünk által megkapott dokumentum szerzője kifogásolja, hogy a Budai Várban évek óta zajló beruházások kapcsán kevés szó esik a várhegy geológiai adottságairól. A névtelenséget kérő szakember szerint annak ellenére nincs pénz például a Hadtörténeti Múzeum mögötti Esztergomi rondella megerősítésére, hogy a problémáról évek óta tudnak a felelősök.
Míg „a várhegyre öntött... [beton]felépítményre nem sajnálják mindannyiunk közös vagyonát a megkérdezésünk nélkül rákölteni – csak 2014-2020 között csaknem félszáz jogszabályt alkottak (mintegy kéthavonta egyet) és 50 milliárd (naponta átlagosan 19,5 millió) Ft-ot költöttek erre –, addig az alapok megerősítésére ugyanebben az időszakban semmit sem fordítottak. Ami most könnyen megbosszulhatja magát és az itt élők számára rendkívül súlyos következményekkel járhat.”
Üregek, pincék, törésvonal
A tanulmány emlékeztet arra, hogy geológiai adottságai miatt is fontos lenne törődni a Várhegy alapzatával.
„A várhegy két fő alkotó eleme az ún. budai márga – melyre több helyen agyag települt – és a pleisztocén kori melegvízű forrásokból kivált, s a márgára lerakódott 4-10 méter vastag édesvízi mészkő, melyre vékony löszpaplan borul, ami megvédte a hegyet a lepusztulástól.”
A szerkesztőségüket megkereső szakember kiemelte: a várhegyen emiatt gyakoriak a talajmozgások. Egyrészt azért, mert a márga és a mészkő határán a feltörő hévíz üregeket alakít ki, és ezeket a a lakosok földalatti üreg-, folyosó- és pincerendszer hozzáadásával az évszázadok alatt fokozatosan csaknem 10 km hosszú barlangpince-rendszerré bővítették. Másrészt a leszivárgó esővíz az eltérő kőzetek határán lévő agyagrétegben felhalmozódva kenőanyagot, csúszó-közeget képez (amelyen a felül lévő mészkő elmozdulhat az alul lévő márga felett).
A várhegyet ráadásul a Dísz tértől délre keresztben két geológiai törésvonal teljesen átmetszi, de a hegy hosszában is több kisebb-nagyobb törésvonal húzódik, melyek szintén nem kedveznek a hegy és a rajta lévő épített struktúrák állékonyságának – fogalmaz a szerkesztőségünknek elküldött dokumentum szerzője.
A különböző talaj- és szerkezetmozgások, süllyedések, omlások meglehetősen gyakori kísérői a budai várban és a közvetlen környezetében zajló építkezéseknek is. Mivel a várfalak sok helyen (különösen ott, ahol a lakóházak közvetlenül a várfalakra épültek) támfalakként szolgálnak, a vári építkezések tartóssága, és különösen a várban és a Várhegyen lakók biztonsága szempontjából fontos, hogy milyen állapotban van a hegy és a várfalak együttese – emeli ki a szakmai anyag.
A dokumentum szerzője emlékeztet: nemcsak a várfalakon belüli területen, de a várfalak alatt élők is érintettek lehetnek. Például az úgynevezett Esztergomi rondella közelében is, ami az I. kerületi Lovas utca lakóházai fölött magasodik, a Tóth Árpád sétány elején, az épület mellett, ami sokáig a Hadtörténeti Múzeum volt (most a Honvédelmi Minisztériumé).
Míg a vár nagyberuházásai a kormány Nemzeti Hauszmann Programja keretében zajlanak, addig az Esztergomi rondella önkormányzati hatáskörbe tartozik. Önkormányzati forrásból pedig régóta nem futja a 200 millió forint körüli összegbe kerülő megerősítési munkára. Annak ellenére sem, hogy a probléma régóta ismert.
„Mozgott az egész”
2014-ben felkérte Vásárhelyi Balázs statikust a budavári Önkormányzat az Esztergomi rondella felmérésére. Akkor a vizsgálat során azt találták, hogy „mozgott az egész”– fogalmazott a szakember a Szabad Európa kérdésére. Elmondta azt is, hogy 2014-ben ezért lezáratták a rondella egy részét, s akkor terv is készült arra, hogyan kellene rendbe tenni, de mint mondta, „anyagi okokból erre nem került sor”. A szakember szerint a Lovas út épületeit nem veszélyezteti a rondella állapota, de azt elismerte, hogy ha a fal leomlik, és valaki ott van az utcán, akkor abból komoly sérülés lehet. Vásárhelyi szerint a 2014-es mérések szerint hozzávetőleg 2-3 centimétert mozdul el a rondella fala egy év alatt.
Megkerestünk egy másik, a vár statikai problémáit jól ismerő szakembert (statikust), aki – a neve elhallgatását kérve – elmondta, hogy a rondella eredetileg ágyúállás volt, aminek a falai nem feltöltésre készültek, és nem arra, hogy így nagy mennyiségű föld nyomja belülről (nincs benne vasbeton vagy acél, stb.) így a falak folyamatosan nyomódnak kifelé. „Ha egyszer 3-4 hétig esik az eső, akkor garantálom, hogy gondok lesznek” – tette hozzá. E szakember szerint a megoldás az lenne, ha kiszednék az összes földet (benne valószínűleg sok értékes régészeti lelettel), megerősítenék a falakat és ezt követően vagy visszatöltenék az egészet, vagy az üreget hasznosítanák közösségi térként, kiállítóhelyként. stb.
Elvitte a covid a pénzt
A Budavári Önkormányzat 2021. júniusi testületi ülésén a kerület akkori (ellenzéki) polgármestere, V. Naszályi Márta előterjesztést adott be az Esztergomi rondella kapcsán. Ebben sürgette az építmény részletes további vizsgálatát és megerősítését. Kitért egyebek mellett arra is, hogy „az 1990-es évektől észlelték, hogy a rondella lassan nyugati irányba mozog”, s hogy „a mérések szerint a támfal talpa is kifelé mozog és a támfal egésze kifelé billen”, és „az egész hegyoldal közelít a kritikus csúszási állapothoz”.
V. Naszályi a Szabad Európa megkeresésére most azt mondta, hogy a polgármesteri ciklusa elejétől kezdve tudta, hogy probléma van az Esztergomi rondellával, s hogy legalább 200 millió forintra lett volna szükség a megerősítéséhez, de akkor végül a koronavírus-járvány és az elvonások miatt nem maradt erre forrás a költségvetésben.
Csárdi Antal (akkor LMP) képviselő 2023-ban költségvetési módosító javaslatban kezdeményezte forrás elkülönítését a rondellával kapcsolatos vészhelyzetre hivatkozva.
A 2000-es évek közepén az Esztergomi rondella alatti egyik telken teljes hosszában elrepedt egy támfal. A telken álló és a környező lakásokban hasonló repedések alakultak ki. Pedig ekkor már több mint 10 éve tudták az illetékesek (állam, önkormányzat), hogy tenni kellene valamit, mégsem tettek semmit – emlékeztet a forrásunk.
Az Esztergomi rondella helyzetének áttekintése a rendszerváltás óta
1989: állagmegerősítési munkálatokat végeztek, mivel hatalmas repedések váltak láthatóvá a fal külső oldalán és vizsgálták a helyreállítás lehetőségeit.
1990-ben a vizsgálatot végző FŐMTERV közzétette vizsgálati eredményeit.
1993-ban végezték el a rondella földfeltöltésének mágneses geofizikai vizsgálatát.
2012-ben a Budai Vár mérnökgeológiai kutatásainak eredményeit publikáló Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szakemberei közlik, hogy „a Budai Vár északnyugati sarkán álló Esztergomi rondella […] falán már régóta óriási függőleges repedés húzódik végig. Az esetleges mozgásokat a falra szerelt elmozdulás-mérővel figyelik […] a károsodással összefüggésben állhatnak a fenti Bástyasétány burkolatán és a Hadtörténeti Intézet falán látható kisebb repedések is”.
2013-ban a tulajdonos önkormányzat kicserélte az Esztergomi rondella Tóth Árpád sétány szintjén lévő járófelületének bazaltburkolatát és felújíttatta a zászlórúd körüli zöldfelületet. Más beavatkozást nem tett.
2020-21-ben: testületi ülésen tárgyalták a rondella ügyét és és a Momentum önkormányzati képviselője Gelencsér Ferenc bizakodva posztolt a várható felújításról.
2024-ben a kerületi önkormányzat képviselő-testületének február 29-i ülésén, az azóta ismét Fideszes többségűvé vált önkormányzati képviselők egy része módosító indítványt terjesztett elő az önkormányzat 2024. évi költségvetéséhez, amelyben csak az Esztergomi rondella süllyedésvizsgálatának és geodéziai mérésének évek óta rendszeres költségei szerepeltek, az állagromlás megállítására vonatkozó intézkedések nélkül. Gelencsér Ferenc, a Budavári Önkormányzat korábbi Momentumos alpolgármestere a bizottság november 28-i ülésén módosító indítványt terjesztett elő (a Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló törvényhez).
„Nem marad idő sem értesíteni, sem evakuláni”
A szerkesztőségünket megkereső szakember így foglalja össze a rondella ügyét:
„Az Esztergomi rondella megfelelő alaptest hiányában és hat részre szakadt falazattal is még áll. Rejtély, hogy miért, hiszen a fent idézett 2021-es tanulmány kimondta: már nem szabadna állnia. Az illetékes állami és önkormányzati szervek 1989 óta – azaz immár 36 éve – tudják, hogy a rondella műszaki állapota súlyos és életveszélyes. Mégsem tesznek semmit. Csak a dőlésmérő és a geodéta éves költségeit fizetik ki évről évre. Vajon mit gondolnak? Mi a tervük? Ha egy szélsőségesen esős napon a rondellában lévő 2000 tonna föld, a középkori városfal és a rondella körítőfalának cca. 650 tonnányi kőanyaga az elszappanosodott agyagon megcsúszva elindulna lefelé a Várhegy oldalával együtt, az omlás alighanem egy szempillantás alatt menne végbe. Vagyis, amint a dőlésmérő jelezne, már meg is történne az omlás. A kettő között nem maradna idő értesíteni, vagy evakuláni.”
Megkerestük a kerületi önkormányzat jelenlegi vezetését a rondella állapotáról és az ezzel kapcsolatban tervezett lépésekről érdeklődve. A Budavári Önkormányzat Sajtóirodája a fal elmozdulásával kapcsolatban készült méréseket nem bocsátotta a rendelkezésünkre, arra hivatkozva, hogy a „mérési eredményeket szakértők összegzik és értékelik, egyetlen felmérés nem ad reális képet a rondella aktuális helyzetéről. A mérési eredmények éppen emiatt nem nyilvánosak.” A rondella állapotáról közölték, hogy annak „állagromlása, mozgása, sűrűsödő repedései miatt évtizedek óta ismert. Az Anjou-bástya nagyon rossz statikai állapotban van” (Az Anjou-bástya -elírás lehet, hiszen az más helyen van a Várhegyen, és mi az Esztergomi rondelláról kérdeztük az önkormányzatot – a szerk.)
Tájékoztattak arról is, hogy „egy esetleges baleset elkerülése érdekében az Önkormányzat által megbízott geodéta szakember több ponton rendszeresen süllyedésmérést végez, majd ellenőrzi és dokumentálja a mérési eredményeket.” Az elmúlt tíz év süllyedésmérései alapján az önkormányzat tartószerkezeti szakvélemény elkészíttetését tervezi, és ennek ismeretében dolgozzák majd ki a részletes intézkedéseket. Erre az általuk végzett előzetes becslések alapján az Önkormányzat költségvetésében jelenleg nem áll rendelkezésre fedezet, így külső források bevonását tervezik.
